Tipikus vállalkozói helyzetek és kockázatok
Vannak olyan tipikus, szinte minden építőipari projektnél felmerülő helyzetek, problémák, kérdések, amellyel találkozva a vezető, a munkahelyi kolléga esetleg nem is gondol arra, hogy az adott megoldandó feladat jelentős későbbi többletköltség, hibás teljesítés vagy egy lehetséges követelés alapja, vagy akár egy esetleges kivitelezői késedelem vagy annak a kimentő oka is lehet.
Ha nem kerül időben felismerésre, értékelésre egy szituáció és ezért késik vagy elmarad a megfelelő reakció, úgy az jelentős késedelmet, többletköltséget vagy veszteséget okozhat a vállalkozónak és magának a beruházásnak is.
A praxisunk során leggyakrabban az alábbi tipikus helyzetekkel, felmerülő kérdésekkel találkoztunk (leegyszerűsített példák):
1. A vállalkozó eleinte nem szívesen írja le a Megrendelőnek, hogy milyen többletigényei jelentkezhetnek egy helyzetből, mert attól tart, hogy ez rossz hatással lesz a munkakapcsolatra.
Vállalkozónak a jogviszonyból következően együttműködési és tájékoztatási kötelezettsége van. Ennek megfelelően egy addig nem ismert, ám lehetséges következményekkel járó körülményről minden esetben írásban értesítenie kell a megrendelőt.
Az értesítés nem ellenséges szándékú, és nem kell ekkor még minden rész-körülményt kifejteni, de jogalapot kell teremtenie egy későbbi igényérvényesítéshez is. Sok szerződésben ez később nem pótolható.
2. Munkaterület ugyan nem alkalmas munkavégzésre, átveheti–e vállalkozó így is, miután a felettesei és a megrendelő is már nagyon szeretnék?
Ez bizonyára sokak által ismert szituáció. Nem állnak rendelkezésre azok a feltételek, amelyekkel a terület átvehető lett volna, mégis a munka kezdése érdekében részlegesen átvesszük. Aztán hamarosan olyan leveleket kaptunk, hogy máris késedelemben vagyunk, holott az átvett munkaterület jelentős részén nem lehetett érdemi munkát végezni.
A legjobb amit tehettünk, hogy a munkaterületet jogfenntartással átvesszük és egyidejűleg igénybejelentést teszünk írásban. Az ebből származó viták során a vállalkozó általában meg tudja védeni magát a különféle szankciók elől. Az időben és tartalmában megfelelő dokumentálás kulcskérdés.
3. Vállalkozó leadta az ütemtervet és ezzel úgy gondolja, értesítette a megrendelőt, hogy valamelyik határidő nem teljesül. Mást nem is kell tennie.
Ez egy közismert és sok vitára okot adó téves nézet. Az ütemterv egy szerszám, mint kőművesnek a fangli. A szerszám nem szerződéses határidők módosítására való, hanem azért készül, hogy a felek átlássák a feladatokat, ütközéseket, akár intézkedjenek.
A Mérnök akár azt is mondhatja egy véghatáridős késedelmet jelentő ütemtervről: „A Vállalkozó tudja hogy késik, tehát azt is tudja, hogy ezért majd kötbért kell fizetnie.”
Tehát, ha gond van a rész- vagy véghatáridővel, akkor megfelelően érvelve alá kell támasztani, hogy milyen körülmények következtében nem vagyunk felelősek. Ez sokszor igen alapos vizsgálódást jelent és miután a szerződések nem egyformák, ezért eseti értékelés szükséges.
Más tipikus helyzetek:
4. Átvette már a vállalkozó a munkaterületet, de az nem alkalmas a munkavégzésre.
5. A megrendelő módosította a terveket, ennek megvalósításáért vállalkozó kérhet több pénzt?
6. A hatóság még mindig nem adja ki az engedélyt, vállalkozó szóljon–e erről a megrendelőnek?
7. A hatósági által előírt feltételek között vannak a szerződésben nem szereplő munkák, tennivalók, melyek nélkül a vállalkozó nem kapja meg az engedélyt, mit tegyen ilyen helyzetben?
8. Vállalkozónak be kell adnia az ütemtervet, amely a szerződés szerinti befejezési határidőre szól, de tudja, hogy nem fogja addigra befejezni a munkát. Mit tegyen?
9. Vajon megfelelnek a megírt levelek a FIDIC/szerződés követelményeinek?
10. Lehet-e az időbeli késedelemből pénzt csinálni?
11. Tud-e vállalkozó többletköltséget érvényesíteni a korábban már elvégzett többlet- vagy pótmunkából?
12. A pillanatnyi probléma megoldása érdekében lemondjon–e vállalkozó jogairól, lehetőségiről? (Megrendelő: „Addig nem fizetem a ki a következő számládat, amíg nem írod alá azt a papírt, hogy bizonyos követelésről lemondasz”)13. Minek kell készen lennie a befejezési határidőre?
14. Mikor fejeződött be a munka: amikor vállalkozó megkezdte a műszaki átadást vagy amikor befejezte?
15. Ha hiányzik egy apróbb munkarész, akkor vállalkozó készre jelentheti-e a munkát vagy nem, hiszen a szerződés szerint hiba és hiánymentesen kell teljesítenie?
stb.
A fenti kérdésekre, problémákra természetesen nem lehet minden esetre használható mintaválaszt adni. Ezért a fenti tipikus megoldási javaslatokat csak a szemléltetés céljából írtuk le. A megoldás függ a szerződés előírásaitól, a pontos szituációtól, az előzményektől és természetesen a megrendelővel való viszonytól is.
