1) Szabvány változása
Előzmény:
A Vállalkozási Szerződést a Felek 2007. november 26-án kötötték meg a FIDIC sárga könyv 2001-es magyar nyelvű kiadása alapján. Az Általános Szerződéses Feltételek (ÁSZF) 1.1.3.1 Alcikkely szerinti Kiindulási Időpont 2007. augusztus 28. napja, a SZF 1.1.3.2 Alcikkely szerinti Kezdési Időpont pedig 2007. december 10. napja volt.
Tényállás:
Vállalkozó 2009. május 22-én értesítette a Mérnököt, hogy a gumikorlát érzékelésére vonatkozó MSZ EN-115 szabvány változása miatt a mozgólépcsőkbe építeni szükséges egy új, a mozgó gumikorlátok állapotát közvetlenül ellenőrző biztonsági berendezést, amely nem képezte a Szerződés részét.
Vállalkozó kérte a Mérnök állásfoglalását az új szabvány figyelembe vételére vonatkozóan.
Megrendelő 2009. június 24-én írt levelében elfogadta és igényelte a mozgólépcső gumikorlát ellenőrző berendezés beépítését.
Vállalkozó a részletes Változtatási Javaslatát 2009. augusztus 25-én nyújtotta be.
A Mérnök által megküldött értékelés és ár-korrekció javaslata alapján a Megrendelő a Változtatási Javaslatot elfogadta, majd Mérnök 2010. július 19-én meghozta a Különös Szerződéses Feltételek (KSZF) 3.5 [Határozatok] Alcikkely szerinti elfogadó Határozatát.
Értékelés:
Az új MSZ EN 115-1:2009 hivatkozási számú szabvány érvényességének kezdete 2009. január 1-je volt. Az MSZ EN 115:1995/A2:2005 és az MSZ EN 115:1999 hivatkozási számú szabvány 2009. december 1. napjáig még párhuzamosan érvényben volt. AZ MSZ EN 115-1:2009 szabvány 5.6.1 pontjában leírtak szerint a berendezés beépítése kötelező.
A KSZF 5.4 [Műszaki Szabványok és Előírások]
Alcikkely értelmében:
Amennyiben új vonatkozó szabványok lépnek életbe az Országban a Kiindulási Időpontot követően, a Vállalkozónak értesítenie kell a Mérnököt és (amennyiben ez alkalmazható) javaslatokat kell benyújtania a szabvánnyal való összhang megteremtésére vonatkozóan.
Abban az esetben, ha:
(a) a Mérnök úgy dönt, hogy a szabvánnyal való összhang biztosítandó, és
(b) az összhang biztosítására vonatkozó vállalkozói javaslat Változtatást eredményez,
akkor a Mérnöknek Változtatást kell kezdeményeznie a 13 Cikkely [Változtatások és kiigazítások] szerint.
Tehát a fenti vállalkozói igény a KSZF 13. [Változtatások és Kiigazítások] Cikkelye szerinti Változtatási Eljárás keretén belül kezelendő, ezért a KSZF 20.1 [Vállalkozó Követelései] Alcikkely szerinti 28 napos jogvesztő határidő jelen esetben nem alkalmazható.
A KSZF 13.3 [Változtatási Eljárás] Alcikkely szerint:
A Mérnök köteles a (13.2 Alcikkely [A Vállalkozó ésszerűsítési javaslatai] vagy egyéb módozat szerinti) javaslat kézhez vételétől számított lehető legrövidebb időn belül választ adni, jóváhagyás, elutasítás, vagy véleményezés formájában. A Vállalkozó nem késleltethet semmiféle munkát a válaszra történő várakozás ideje alatt.
Minden egyes utasítást egy Változtatás kivitelezésére, a költségek nyilvántartására vonatkozó előírással együtt a Mérnöknek kell kibocsátania a Vállalkozó részére, aki köteles az átvételt visszaigazolni.
Bármely Változtatás elrendelésekor, vagy utasításakor a Mérnöknek a 3.5 Alcikkely [Határozatok] szerint kell eljárnia és el kell fogadnia vagy meg kell határoznia a Szerződéses Ár és a Fizetési ütemterv kiigazításait. Ezen kiigazításoknak elfogaható mértékű hasznot kell tartalmazniuk és figyelembe kell venniük a Vállalkozó 13.2 Alcikkely [A Vállalkozó ésszerűsítési javaslatai] szerinti előterjesztéseit, amennyiben ez alkalmazható.
Mérnök a KSZF 3.5 [Határozatok] Alcikkely szerinti Határozatában nem fogadta el Vállalkozó Javaslatát a Szerződéses Ár kiigazítására, hanem meghatározta a véleménye szerint elszámolható költségeket, melyet a Vállalkozó elfogadott.
2) Feltöltőbeton készítésére vonatkozó Mérnök Utasítás
Előzmény:
A Vállalkozási Szerződést a Felek 2007. november 26-án kötött meg a FIDIC sárga könyv 2001-es magyar nyelvű kiadása alapján. Az Általános Szerződéses Feltételek (ÁSZF) 1.1.3.1 Alcikkely szerinti Kiindulási Időpont 2007. augusztus 28. napja, a SZF 1.1.3.2 Alcikkely szerinti Kezdési Időpont pedig 2007. december 10. napja volt.
A létesítmény, több szerződés keretén belül valósult meg (pl. alagútépítés, szerkezetépítés, belső beépítés energiaellátás), mely szerződések, illetve vállalkozók egymással szerződéses viszonyban nem álltak.
Tényállás:
Mérnök 2010. március 11-én utasította a Vállalkozót az ÁSZF 3.3 [Mérnök Utasítása] Alcikkely szerint az összekötő alagutak feltöltőbetonjának kivitelezésére.
Vállalkozó 2010. március 26-án kelt levelében válaszolt Mérnök Utasítására.
Vállalkozó tudomásul vette Mérnök Utasítását, azonban jelezte, hogy mivel a Szerződésben nem szereplő munkáról van szó, a Mérnök Utasítása Változtatásnak minősül, ezért a Szerződéses Ár kiigazítására és a Megvalósítás Időtartamának a meghosszabbítására jogosultnak tekinti magát, és a Különös Szerződéses Feltételek (KSZF) 13.3 [Változtatási Eljárás] Alcikkely szerint kell eljárni.
Mérnök 2010. április 2-án kelt levelében rögzítette, hogy – hivatkozva a Megrendelő Követelményei egyes pontjaira – az feltöltőbeton készítését a szerződés keretébe tartozó munkának tekinti, ezért nem ad ki Változtatási Utasítást.
A műszaki leírás szerint: „Az összekötő alagút egy változó keresztmetszetű cső, melynek járószintje úgy alakítandó ki, hogy azonos szintben csatlakozzon a vonalalagutakban végigfutó menekülő járdákhoz. (A menekülő járdák és hozzá kapcsolódó korlátok, létrafokok készítése nem része jelen tendernek, Co08-as tender feladata.) Az összekötő csövekbe beépítendő 2-2 db 250 cm szabad nyílású, 210 cm magas tűzálló ajtó, min. 60 perces határértékkel.”
Ezt követően az erre a területre vonatkozó szöveg kizárólag az elhelyezendő nyílászárók paramétereit taglalja. A tenderterv elnevezése „Elvi elrendezés”, az összes elkészítendő szerkezetet anyagjelöléssel látta el, függetlenül attól, hogy azt melyik vállalkozó készíti el.
A lakatosszerkezeteket felirattal jelölte, hogy melyik vállalkozóhoz tartozik. Tárgyi szerződés vállalkozójának feladatként e terven csak a tűzgátló ajtó van jelölve. Az ajánlatkérő által kiadott költségevetésben az alagúti területekre vonatkozóan három különböző szövegezésű költségvetési sor szerepeltetett: „alagúti világítás”, „alagúti tüzivíz” és „szakipari munkák”. A „feltöltőbeton” mint szakkifejezés nem jelenik meg sem a terven, sem a műszaki lírásban, sem egyéb szerződéses dokumentumban.
Mérnök az elutasító Határozatot 2011. január 19-én adta ki. Tárgyalás nem volt a felek között.
Vállalkozó Mérnök érvelését vitatta, kérte a Határozat felülvizsgálatát.
Mérnök tárgyalást hívott össze 2011. március 7-re, amelyen a felek álláspontja nem közeledett egymáshoz, ezért Mérnök fenntartotta korábbi Határozatát.
Vállalkozó a vitát 2011. július 22-én terjesztette a háromtagú Döntőbizottság elé.
Megrendelő a döntőbizottsági eljárás során hivatkozott a SZF 20.1 [Vállalkozó Követelései] Alcikkelyre is, mivel álláspontja szerint Vállalkozó nem adott be a jogvesztő 28 napos határidőn belül Követelést, ezért Megrendelő álláspontja szerint „mentesült minden követeléssel kapcsolatos felelősség alól”. Vállalkozó álláspontja szerint nem tartozhat a vita a SZF 20.1 [Vállalkozó Követelései] Alcikkely hatálya alá.
Értékelés:
Az ÁSZF 3.3 [Mérnök Utasításai] Alcikkely szerint:
„A Mérnök (bármikor) adhat olyan utasításokat a Vállalkozónak, amelyek a Létesítmények kivitelezéséhez és a hibák kijavításához szükségesek, és amelyek a Szerződéssel összeegyeztethetők. A Vállalkozó csak a Mérnöktől, vagy egy olyan helyettestől fogadhat el utasításokat, akit a jelen Cikkely szerint a megfelelő hatáskörbe helyeztek. Ha egy utasítás Változtatást eredményez, akkor a 13. [Változtatások és kiigazítások] Cikkely alkalmazandó.
A Vállalkozónak eleget kell tennie a Mérnök, vagy a megbízott helyettes utasításainak a Szerződéssel kapcsolatos bármilyen ügyben. Ezek az utasítások írásban adandók.”
Az ÁSZF 13.1 [Változtatás Joga] Alcikkely szerint:
„A Mérnök bármikor a Létesítmények Átadás-átvételi Igazolásának kiadása előtt kezdeményezhet Változtatásokat azáltal, hogy vagy utasítást ad, vagy pedig előírja a Vállalkozónak, hogy adjon be egy javaslatot”
A KSZF 1.1.6.9 Alcikkely szerint:
„Változtatás” jelenti a Megbízó Követelményeinek bármely megváltoztatását, vagy a Létesítmény megváltoztatását, amelyet változtatásként rendelnek el,vagy hagynak jóvá a 13. Alcikkely [Változtatások és kiigazítások] alapján.
A Döntőbizottság arra a megállapításra jutott, hogy a tenderkiírás nem volt alkalmas arra, hogy egyértelműen megállapítható legyen, kinek a feladata az összekötő alagutak betonozása, e munka vonatkozásában a Szerződés részét képező dokumentumokban nem volt fellelhető a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezése [Ptk. 205. § (1) bekezdés].
A Döntőbizottság továbbá megállapította, hogy miután a Mérnök rendelte el a Vállalkozó követelését kiváltó eseményt, a Vállalkozó értelmezhetetlen kötelezettsége lett volna arról külön értesíteni a Mérnököt. A Vállalkozó 15 napon belül levelében közölte, hogy a feltöltőbeton álláspontja szerint nem képezi a Szerződés részét, és a KSZF 13.3 Alcikkely szerint a Megvalósítás Időtartamának a meghosszabbítására és a Szerződéses Ár kiigazítására jogosult. E leveléhez Vállalkozó alvállalkozói ajánlatot is csatolt.
A Döntőbizottság megállapította továbbá, hogy a Változtatási Eljárás szabályainak alkalmazása esetén a KSZF 20.1 Alcikkely szabályai nem alkalmazandók, és a KSZF 13. [Változtatások és kiigazítások] Cikkely sem ír elő 28 napos jogvesztő határidős értesítési vagy követelés-bejelentési kötelezettséget.
Döntőbizottság tehát megítélte Vállalkozónak a Vállalkozó által kivitelezett feltöltőbetonozási munkák közvetlen és közvetett (általános) költségeit, valamint az ésszerű hasznot.
