Helyzetjelentés a rendeletgyárból

Hogyan igazodjunk el?

Az állami beruházásokról (Ábtv.) ill. a magyar építészetről (Méptv.) szóló törvények óriási mennyiségű jogszabályváltozást jeleztek előre. A Méptv. százhúsz témával kapcsolatos rendelet megalkotására adott felhatalmazást a kormánynak, egyes minisztériumoknak, illetve önkormányzatoknak, az Ábtv. pedig harminc felhatalmazást határozott meg különböző rendeletek elkészítésére. Ezek a számok nem össze adandók, vagyis végül lehet 150-nál több és kevesebb is. Egyrészt azért, mert egyes kérdésekben a témakörök átfedést mutatnak a két törvényben, másrészt némelyik felhatalmazás több meglévő rendelet módosítását magába foglalja, sőt némelykor (éppen napjainkban) az aktuális gazdasági körülmények is befolyásolják a rendelet fontosságát és kibocsájtását. De akkor szegény szakmagyakorló mérnök hogyan igazodjon el közöttük?  Ez valóban nem könnyű, de ehhez igyekszünk egy kis segítséget nyújtani.

Az építészeti törvény foglalkozik minden építésüggyel kapcsolatos szabállyal, az Ábtv. az előbbi jogszabály figyelembevétele mellett további előírásokat határoz meg az állami beruházásokra. Ez a logika nyomon követhető végrehajtási rendeletekben is. Általános, mindenre kiterjedő (kógens) szabályokat fogalmaz meg többek között a 191-es kormányrendelet, a 266-os szakmagyakorlási rendelet, viszont csak közbeszerzésekre vonatkozó többlet előírások vannak pl. 25/2024. ÉKM (BRF és TszR) rendeletben. Ennek a megértése azért fontos mert, nem teljesen ugyanazok a szabályok vonatkoznak a tervezőkre, felelős műszaki vezetőkre, műszaki ellenőrökre az általános építőipari előírásokban és közbeszerzés hatálya alá tartozó beruházásokban. Vagyis ezen mérnökök tevékenységi és felelőségi körét legalább 3 jogszabály határozza meg, de mert közbeszerzési munkáról van szó, akkor már legalább 2 további jogszabályt is figyelembe kell venni. Például ilyen a tervező vagy a műszaki ellenőr felelőségének és feladatának meghatározása. E cikk kereteit meghaladja, hogy a témát jogosultsági területekre bontva tovább boncoljuk, de akiket jobban érdekelnek az egyes tevékenységre vonatkozó részletes előírások, azok kattintsanak a mellékelt QR kódra.

Megjelent rendeletek és határozatok

A harmadik negyedévben nem jelent meg rendelet a közbeszerzési beruházásokkal kapcsolatban, viszont igen jelentős kormányzati aktivitás volt az általános szabályokat illetően. Magánvéleményem szerint helyesen tette a jogalkotó, hogy lefékezte a közbeszerzési speciális jogszabályok kibocsájtását, és előre vette az általános jellegű szabályokat. 2024. szeptember – november hónapokban fontos jogszabálycsomagok jelentek meg, amely 12 kormányrendeletet ill. határozatot és 5 miniszteri rendeletet tartalmazott, összesen mintegy 400 oldal terjedelemben. Ez a jogszabálycsomag a beruházások általános szabályozásának átfogó reformját célozta meg, együttesen egy új keretet adnak az beruházások teljes folyamatának, a tervezéstől kezdve a kivitelezésen át az ellenőrzésig és elszámolásig. Összefoglalóan: 12 korábbi törvény és jogszabály hatályon kívül helyezve, 4 teljesen új kormányrendelet és 89 darab meglévő miniszteri vagy kormányrendeletet módosítottak (remélem jól számoltam.) Megtekinthető: az Építési Tagozat közösségi oldalán.

Hol tartunk most?

A beruházási törvény olyan határidőket tűzött ki célul, amelyeket gyakorlatilag nem lehetett teljesíteni. A határidők már a törvény megszületésekor is igen feszesnek mondhatók voltak, hiszen negyed év alatt kellett volna összeállítani 12 év beruházási programját. Másik ok, hogy a törvény átesett egy alkotmánybírósági felülvizsgálaton, ami jelentős időveszteséget járt, de ennek határidős következményeit már nem lehetett visszavezetni a beterjesztett törvényeken. Így a törvényben szereplő határidők jelenleg mintegy 10 hónapos késedelmet szenvednek.

Mire érdemes figyelni?

A jogalkotó óriási lépést tett azzal, hogy az építőipar és az építésgazdaság meghatározó törvényeit két törvényben alakította újjá. Ugyanakkor az építőipar megszámlálhatatlanul sok további jogszabályra épül. Ilyen mértékű átalakítás során gyakorlatilag elkerülhetetlen, hogy bizonyos résztémákban ellentmondások ne szülessenek, illetve a rendeletek időben fokozatos készítése során átmeneti összehangolatlanságok mutatkozzanak.

Nem egyszerű a rendeletek között kiigazodni. Az láthatjuk, hogy a törvények megszületését követően a végrehajtási rendeletek „helyre tettek” olyan kérdéseket, amelyek a törvények nem kezeltek pontosan. Ilyen például a beruházáslebonyolító tevékenysége, a költségszakértő felelősége vagy a tervellenőrzés hatálya. Vagyis nem elegendő a törvényeket elolvasni, mert azokat értelmezni csak a végrehajtási rendeletekkel együtt lehet, sőt, ha ellentmondás tapasztalható a kettő között, akkor érdemes a rendelet meghatározásaira koncentrálni. Azt tapasztalható, hogy ilyen ellentmondások miatt kapnak a kamarák kérdéseket a mérnököktől.

A megjelent rendeletek nagyon szerte ágazóak, ebben a cikkben nem lehet mindenre kiterjedő képet adni, ezért csak a legtöbb kamarai szakmagyakorló szempontjából fontos kérdésekre igyekszem kitérni. Az alábbi rész még töményebb lesz, mint az eddigi. Jelentősen megváltozott a tervező felelősége és a tervezési szerződés tartalmára vonatkozó előírások. A tervező felelős az általa készített építészeti-műszaki dokumentáció jogszabályi előírásokkal való összhangjáért és műszaki tartalmának szakszerűségéért, a valós állapotnak megfelelő tartalmáért, az építészeti minőségéért, a tervezéssel érintett védett építészeti és természeti örökség megóvásáért, az általa készített építészeti-műszaki dokumentációban megjelölt és beépítésre tervezett építési termék jellemzőinek a tervezési programban meghatározott és a tervezett rendeltetéshez való megfelelőségéért; az építészeti-műszaki dokumentáció készítésében részben vagy folyamatosan részt vevő, a tervezői feladat szakmai tartalmának megfelelő szakismerettel és jogosultsággal rendelkező szakági tervezők, a belsőépítész, a tájépítész tervező, közhasználatú tájépítészeti alkotás vonatkozásában a tervező kiválasztásáért, a szakági tervezők, valamint a tervező, a szakági tervezők, a belsőépítész, a tájépítész és az építész tervező közötti egyeztetések koordinálásáért, terveik összehangolásáért, felelősségbiztosításának meglétéért; az építészeti-műszaki és a kivitelezési dokumentáció összhangjáért, az építészeti-műszaki dokumentációtól való eltéréshez a hozzájárulásának, valamint az építmény használatához a tervezői nyilatkozata kiállításáért.

A műszaki ellenőr az építtető feladatainak ellátására, helyszíni képviselőjeként az építményfajtának, építési tevékenységnek megfelelő jogosultsággal rendelkező építési műszaki ellenőr tevékenységét igénybe veheti. Az építési műszaki ellenőr a szerződésszerű teljesítés ellenőrzője. Közreműködése legalább az építési beruházás induló kivitelezési munkáira vonatkozó kivitelezési szerződés megkötésétől az építési beruházás végszámla kiegyenlítéséig tart. Bővült a korábbi tevékenysége azzal, hogy az építtető számos felelőségét áthárítja a műszaki ellenőrre. Ellenőrzi kivitelezés engedély és tervek szerinti végzését, szakszerűségét, eltakarásra kerülő szerkezeteket, műszaki teljesítmény-jellemzők, a technológiával összefüggő biztonsági előírások betartását, az elektronikus építési napló vezetését, az építészeti-műszaki dokumentumokban meghatározott építési termék szakszerű beépítését, teljesítmény-nyilatkozata meglétét. Az építési naplóban bejegyzi az ellenőrzéseket, adatokat, a szükséges intézkedéseket, feltünteti a hibákat, hiányosságokat, eltéréseket, dokumentálja feladatai elvégzését, ellenjegyzi, észrevételezi a bejegyzéseket és egyéb jegyzőkönyveket. Teljesítés igazolást vagy műszaki igazolást állít ki, indokolja a szerződéses vállalkozói díj és a számlázható összeg eltérését.

Állami beruházás esetén elősegíti és ellenőrzi a vonatkozó jogszabályok, hatósági előírások, szabványok, szerződések és a kivitelezési dokumentáció alkalmazását, végig kíséri a beruházás folyamatát a tervezéstől, a kivitelezésen át a műszaki átadás-átvételig és a jótállási időszak végéig, a közbeszerzési eljárásokban való részvételt is, részt vesz a tervezési program kialakításában és konzultáció keretében, segíti a tervező munkáját a kivitelezéssel és üzemeltethetőséggel kapcsolatos kivitelezési gyakorlatnak és tapasztalatoknak az építészeti-műszaki dokumentációban való érvényre juttatásában, meghatározza az átadás-átvételkor az egyes munkanemek tekintetében számon kérendő minőségi követelmények rendszerét, az alkalmazandó szabványokat, a minőségi értékelésre, hibás teljesítés esetére alkalmazandó műszaki értékcsökkenés meghatározására vonatkozó módszereket és előírásokat, részt vesz a kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás dokumentációjának kialakításában, részt vesz a kivitelezési szerződés műszaki tartalmát, a kivitelezés organizációját, ütemezését és a teljesítési határidőket érintő tárgyalásokon, közreműködik a tervezővel és a költségszakértővel a beruházás becsült költségének meghatározásában és aktualizálásában, véleményezi a kivitelező műszakilag egyenértékű kiváltásra vonatkozó javaslatait a közbeszerzési eljárás és a szerződés szerinti teljesítés során, ellenőrzi a megvalósulási dokumentáció megfelelőségét.

Felelős műszaki vezető a szerződésszerű teljesítés szakmai biztosítója. Az építőipari kivitelezési tevékenység csak olyan felelős műszaki vezető irányításával folytatható, aki az építőipari kivitelezési tevékenység jellegének megfelelő jogosultsággal és egyéb feltételekkel, valamint az egyes építési tevékenységet végző személyek vonatkozásában közvetlen irányítási, utasítási joggal rendelkezik. Felelős az építményfajtának, az építési tevékenységnek megfelelő jogosultságának meglétéért, a szakmunka irányításáért, a hatósági eljárásban záradékolt építészeti-műszaki dokumentációnak, valamint a kivitelezési dokumentációnak megfelelő megvalósításáért, az azoktól való eltérés esetén a tervező által jóváhagyott kivitelezési dokumentáció szerinti megvalósításért, az építési tevékenységre vonatkozó szakmai, minőségi és biztonsági előírások megtartásáért, a munkálatok végzésének szakszerűségéért. Felelős továbbá az építtető által rendelkezésére bocsátott, hatósági eljárásban záradékolt építészeti-műszaki dokumentációban, valamint a kivitelezési dokumentációban előírtak és az ott meghatározott építési termékek alkalmazására, beépítésére, helyettesítésére vonatkozó követelmények maradéktalan betartásáért, az építőipari kivitelezési tevékenység befejezését követően a szakterületére vonatkozó nyilatkozat megtételéért és annak szakmai tartalmáért. jogszabályok, követelmények, előírások, hatósági engedélyek betartatásáért, az alvállalkozói teljesítés igazolásáért, a minőségi követelmények biztosításáért, azonnali intézkedést igénylő feladatok meghatározásáért és irányításáért.

Cég akkor kezdheti meg és folytathatja a tevékenységet, ha személyesen közreműködő tagja vagy munkavállalója [foglalkoztatás min. heti 20 órában] rendelkezik általános vagy sajátos építmények szakterületen felelős műszaki vezetői vagy építési műszaki ellenőri jogosultsággal, a tevékenységet a jogosultsággal rendelkező személy végzi.

Mi van jelenleg munkában, vagy még nincs véglegesítve:

• Ágazati beruházási terv, Korm. határozat
• Keretprogram! Korm. határozat
• Az üzemeltetés feltételei és üzemeltető kiválasztásának szabályai
• Monitoringbizottság
• Költséginformációs rendszer
• Termék műszaki-információs rendszer
• A tervező és az építtetővel kivitelezési szerződést kötő fővállalkozó kivitelező közreműködésének értékelési rendszere
• Minősített szolgáltatásokra vonatkozóan az alkalmazandó címkék jegyzéke
• Képzés
• Egyenértékűség
• Mintaszerződések
• Képzőművészeti és iparművészeti alkotások kezelése, elhelyezése

Fenntarthatósági szempontok integrálása

Az új állami beruházási törvény figyelmet fordít a fenntarthatósági szempontok érvényesítésére az építési projektek során. A jogszabály előírja, hogy az állami építési beruházásokat a környezet- és természetvédelmi követelményekkel összhangban, az épített környezet és a zöldinfrastruktúra védelmére tekintettel kell megvalósítani. A fenntarthatóság gyakorlati megvalósítása érdekében a törvény bevezeti a „legkisebb költség elvét”, amely szerint olyan megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek az építmény teljes életciklusa során a legalacsonyabb fenntartási költségeket eredményezik, miközben biztosítják az üzemeltetés biztonságát. Ez az elv ösztönzi az energiahatékony és környezetbarát, a klímaváltozás várható következményeihez leginkább illeszkedő technológiák alkalmazását. A beruházások tervezése során figyelembe kell venni a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia célkitűzéseit is, amely hangsúlyozza a jövő nemzedékek iránti felelősséget és a természeti erőforrások kiegyensúlyozott megőrzését.